Tanyára költözünk

A bürokrácia dzsungelében

Éppen hogy hazaértünk, alig tudtunk mosolyogva hátradőlni és megnyugodni, hogy elindítottuk tanyánk megvásárlását, megcsörrent a telefonom. Az eladó hívott. Elcsukló, izgatott hangon hadarta el, hogy attól fél, hogy meggondoljuk magunkat, közben Ő elhajtja a többi érdeklődőt, fizessünk neki előleget, hamar diktálja a bankszámlaszámát. Nem is tudtam, hogy nevessek vagy sírjak-e. Bizalmatlanság. Ráadásul olyanfajta, amely a… Tovább »

Aztán a másodikra

Következett egy pár hét gondolkodás, rágódás, tépelődés. Folyamatosan ütközött bennünk a vágyakozás a félelemmel. Már nem volt tovább halogatni valónk, már nem mondhattuk megnyugodva, hogy: majd egyszer tanyára költözünk. Itt volt előttünk a maga nyers valóságában a lehetőség, most végleg dönteni kellett további életünkről, sorsunkról. Párom csak azt hajtogatta: gyerünk, vegyük meg, induljunk neki. Én… Tovább »

Szerelem első látásra

Az aznapra tartogatott második megtekintéshez nagyon nagy reményeket fűztem. A hirdetés alapján is nagyon megtetszett, de még a google utcaképén is megtekintettem, és hát na… Ütős volt. A hirdetésben két szobás, fürdőszobás házikó szerepelt, két ásott kúttal, melléképületekkel és egy hold erdővel. Az utolsó szó miatt máris beleszerettem. Hát amikor még megláttam a gyönyörű, körbeülhető… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!